2013. július 20., szombat

Az óceán közepén....

Nappapa bejegyzése: 

Itt az óceán közepén, ezer kilométerekre bármitől az ég úgy ragyog éjszaka mint sehol másutt! Szinte sütnek a csillagok. Kisemberrel kimentünk csillagot nézni. Érdekelte a Nagymedve, az Oroszlán Szíve és a Dél Keresztje. A Jupitert már fényéről és hideg színéről megismeri. Még nincs négy éves. 

Elmeséltem neki, hogy a Jupiter a föld jótevője, mert megment minket az aszteroidáktól, - a világűrben száguldó kőszikláktól, - az üstökösöktől, egyszóval mindentől ami bajt csinálhatna.

A dínók iránti érdeklődése kapcsán azt már korábbról tudta, hogy egy nagy aszteroida becsapódás miatt a légkörbe kilökődött por, hamu füst miatt eltűnt nap miatt nem maradt zöld, amit a dínoszauruszok ehettek volna és kipusztultak.
Csillagvizslatásunk után három nappal, az esti mesénél azt kérdezi Noah"...Nappapa! A Jupiter miért nem mentette meg a földet attól a sziklától ami kipusztította a dínókat?....."
Ahogy mondom, még nincs négy éves, - másfél éve, akrata ellenére Polinéziához van kötve, - ugyanakkor már vinni kellene a Planetáriumba, a Nemzeti Múzeumba, állatkertbe, moziba, bábszínházba és sorolhatnám.

Itt Bora Borán ezek egyike sem csiszolhatja agyacskáját. Ezt ő is tudja és elmondja az iskolájában a gyerekeknek, a tanárainak, hogy mindez megadatik neki egyszer, ha hazamehet Magyarországra. A szavait jegyzik,mert Noah lassan komoly nemzetközi ügy, és....hát... soha nem lehet tudni...!

Naponta akarja megígértetni velem, hogy "...ugye hozol nekem útlevelet Budapestről! Beleírod a nevemet, és a fényképemet is ragaszd bele, hogy Papeetéről a nagy repülővel, amin alszunk is, hazarepülhessek Budapestre....."
Ilyenkor csendben vagyok, nem tudok megszólalni! Részben, mert elszorul a torkom, másrészt, mert ezt nem tudom megígérni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése